közössége

Hungarian

Etymology

közösség +‎ -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzøʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧zös‧sé‧ge

Noun

közössége

  1. third-person singular single-possession possessive of közösség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közössége
accusative közösségét
dative közösségének
instrumental közösségével
causal-final közösségéért
translative közösségévé
terminative közösségéig
essive-formal közösségeként
essive-modal közösségéül
inessive közösségében
superessive közösségén
adessive közösségénél
illative közösségébe
sublative közösségére
allative közösségéhez
elative közösségéből
delative közösségéről
ablative közösségétől
non-attributive
possessive – singular
közösségéé
non-attributive
possessive – plural
közösségééi

Derived terms