váratlanság

Hungarian

Etymology

From váratlan (“unexpected”) +‎ -ság (“-ness”, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvaːrɒtlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: vá‧rat‧lan‧ság
  • Rhymes: -aːɡ

Noun

váratlanság

  1. unexpectedness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative váratlanság váratlanságok
accusative váratlanságot váratlanságokat
dative váratlanságnak váratlanságoknak
instrumental váratlansággal váratlanságokkal
causal-final váratlanságért váratlanságokért
translative váratlansággá váratlanságokká
terminative váratlanságig váratlanságokig
essive-formal váratlanságként váratlanságokként
essive-modal — —
inessive váratlanságban váratlanságokban
superessive váratlanságon váratlanságokon
adessive váratlanságnál váratlanságoknál
illative váratlanságba váratlanságokba
sublative váratlanságra váratlanságokra
allative váratlansághoz váratlanságokhoz
elative váratlanságból váratlanságokból
delative váratlanságról váratlanságokról
ablative váratlanságtól váratlanságoktól
non-attributive
possessive – singular 		váratlanságé váratlanságoké
non-attributive
possessive – plural 		váratlanságéi váratlanságokéi
Possessive forms of váratlanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. váratlanságom váratlanságaim
2nd person sing. váratlanságod váratlanságaid
3rd person sing. váratlansága váratlanságai
1st person plural váratlanságunk váratlanságaink
2nd person plural váratlanságotok váratlanságaitok
3rd person plural váratlanságuk váratlanságaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.